Gyulladás

A gyulladás szöveti reakció, ami válasz a kórokozók behatolására, vagy más (kémiai-fizikai) hatásokra.
Célja és hatása: lokalizálás és védelem.
Általánosan tekintve, a testi tünetként jelentkező különböző megnyilvánulási formájú gyulladásos folyamat nem más, mint a személyiség lázadásának és forrongásának következménye.
Az emberi szervezetben gyulladásos tünetek akkor produkálódnak, ha a személy elfojtja (titkolja) a problémákat.
Ebben az esetben a beteg nem meri felvállalni elégedetlenségeit, nem néz velük szembe, következésképpen nem fejezi ki azokat. Nem fejezi ki, nem törekszik a konfliktusok feloldására, inkább minden igyekezetével és erejével azon van, hogy leplezze és eltemesse lázadásait, elégedetlenségeit.
Amikor az ember környezetében valami ellentét formálódik ki, akkor megrendül a látszólagosan addig megszerzett biztonságérzet. Az ellentét sajátossága, hogy nem feltétlenül kerül felszínre a konfliktus, tehát nem kerül be a „köztudatba”, de ettől függetlenül kifejti hatását. A beteg rosszul érzi magát a kialakult helyzetben, elkezd lázadni, szeretne kitörni szorult és nyomasztó konfliktusaiból. Ezt a kitörési vágyat tükrözi a gyulladás.
Fontos megjegyezni és figyelembe venni azt a tényt, hogy minden gyulladásos folyamatnál jelen van az ember tudatában a helyes cselekvés ismerete! Tudja, mit kellene tennie, tudja, hogyan lehetne boldogabbá tenni életét.
(A lustaság és a félelem mindig elegendő tényező a betegség alapjának kialakulásához, de gyulladás csak akkor fog keletkezni, amikor ezt már a beteg (valahol) felismerte.)
Ezek a tudások, ismeretek azonban „csak” arra elegendők, hogy problémát és konfliktust ébresszenek, és a már meglévőket fokozzák, hiszen egyszerre jelentkezik a PROBLÉMA, a MEGOLDÁS és azELLENTÉTES CSELEKVÉS.

Gondoljuk csak át, hogy milyen nagyfokú lázadást szít ez a három dolog az emberi szervezetben!


Forrás: Logosz világ portál blogja

Félelem

Nem ismeretlen a mai ember számára a félelem, amely mindennapos érzelemmé vált életünkben. Nincsen olyan személy, aki még soha ne érezte volna a félelem vibráló reszketését magában. Néha úgy tűnik, hogy az emberek megtanultak ezzel az érzéssel együtt élni, és talán el is hinném nekik, hogy ez is egyfajta életforma, ami hasznára van a személyiség fejlődésének, ha nem látnám rajtuk a félelem és rettegés okozta betegségek tüneteit.
Ahogy a fájdalomnál írtam: a Félelem = FÉL – ELEM, de az ember az egészet, a teljességet, az EGY – s – ÉG – et keresi fejlődése során. A fél nem elég! EGÉSZ és EGÉSZ-s-ÉG szükséges az élethez az embernek! Az EGÉSZTŐL leszünk EGÉSZségesek!
A legapróbbnak tűnő félelem is képes az ember figyelmét és gondolatait lekötni, ami hatással van a személy energiájára és az egészségére.
A félelmek kialakulásának legfőbb oka: a kapkodás, az „idő szűke” következtében a meg nem ismerés, illetve a fél ismeret alapján leszűrt konzekvencia.
Az ember élethelyzetei által mindig úgy gondolja, hogy valamit felfedezett és teljességében megértett, ezért igyekszik az általa biztosra vélt, ugyanakkor mégis ingatag alapra felépíteni életének következő szakaszát. Ezek a „biztosra vélt” ismeretek általában nem rendelkeznek pozitív tartalommal. A tanulságok zömével negatív előjelűek, így nem is lehetnek valódi tanulságok. A tanulság minden esetben VALAMI és, hogy kerek legyen, van benne „jó” is, és „rossz” is.
Többnyire az ember számára a tanulság lényege az, hogy a személy megtapasztal egy élethelyzetet, ami érzelmei alapján negatív befolyással bír, és ebből úgy von le végső következtetést, hogy az adott témát nem vizsgálta meg minden lehetséges oldalról. A kép, amit kialakított félelmetes és igen csalóka, hiszen jelentős alkotó elemek hiányoznak belőle.
Hiányzik a betegséget kiváltó tényező és az a fontos elem, hogy mit tanulhat általa.
Csak az vált ki félelmet, csak attól tudunk rettegni, amit valamennyire ismerünk!
A személyiség a „negatív” élethelyzeteket szenvedésként és megpróbáltatásként konstatálja, így az embernél fő viselkedési sémává válik a passzivitás, a regresszió (visszaesés, visszafejlődés), és a visszahúzódás. Igyekszünk elkerülni a csalódást és a velejáró fájdalmat, de egyre inkább úgy tűnik, hogy mégis csak velük találkozunk.
A félelemnek gyökere az, hogy nincs bátorságunk megismerni rettegésünk tárgyát.
A félelemmel karöltve jár együtt a pánik és a depresszió.
Ami a félelemérzésnek a legmélyén lapul az pedig a HIÁNY.
Hiányzik életünkből a tudás, az ismeret. A hiányosságainkat csak azzal lehetséges pótolni, vagy helyettesíteni, ami/amink VAN – BÖLCSESSÉG.
A lélek – a személyiség nézőpontja szerint – szenvedések és megpróbáltatások által tapasztal és válik inkarnációról inkarnációra bölcsebbé. Amíg lelkiségünknek nincsen meg a megfelelő (lélek)ISMERETE (lelkiismerete), addig a személyiségünknek tetszik, nem tetszik szenvedések és megpróbáltatások által tapasztalatokat kell gyűjtenie.

A legnagyobb hibát a félelmek legyőzése során követünk el.
Le akarjuk győzni a félelmeinket, így le akarjuk győzni magunkat és ez egy értelmetlen, valamint lehetetlen feladat.
Háborúban még a győzteseknek is jelentős veszteségeik vannak!
Tény, hogy győzedelmeskedhetünk önmagunk felett, csak ebben az jelenti a problémát, hogy akkor a vesztesek is mi magunk leszünk. A félelemből és a titokból nem lehet teremtői struktúrát építeni!
A felszabadulást a félelem alól úgy érhetjük el, ha az ember figyelmének célpontja magasabb szintűvé válik, mint a félelemé, mert akkor az nem létezhet már az ember számára.

Forrás: Logosz világ portál blogja

Fájdalom

A fájdalom tulajdonképpen tünet.
Tudatunk saját részeként merül fel érzés formájában, amely egy végtelenül hasznos jel, jelzés vagy akár vészjelzésnek is tekinthető az ember számára.
A fájdalomérzést az érzelmi tényezők éppúgy befolyásolják, mint a környezet és az élethelyzetek.
A fájdalom az ember élete során egy olyan felhalmozott dolog (és nem probléma), ami kezd határozottan a személyiségtudatba berögzülni. Figyelmeztető jelzés, hiszen testünk mindig azon részén jelentkezik, amely nem tökéletes saját értékelésében, mert az ember nem ismeri és nem vállalja fel valódi gondolatait, érzéseit és cselekedeteit.
Minden testi fájdalom az egyszerre jelenlévő, de ugyanakkor ellentétes tudás összecsapásából meríti erejét.
Mit jelent ez?
A beteg nagyon jól tudja, hogy mi lenne számára a helyes út. Tisztában van a megoldással, és mégis mást cselekszik.
Próbálunk ésszerűen gondolkodni és az érdekeinket előtérbe helyezve döntéseket hozni. Mivel a mai ember többsége az anyagi világ előnyeit keresi, ezért szinte csak arra fordítja figyelmét, hogy minél több pénze legyen, kényelmesen éljen, és minél nagyobb hatalomra tegyen szert a környezetében.
Ezekből a vágyakból fog kialakulni a félelem.
Félelem az éhenhalástól, a fedél nélküliségtől, az ázástól-fázástól stb., a fájdalom és a betegség kialakulásának egyik alapvető oka.
A félelem = FÉL – ELEM, holott mi az egészet, a teljességet, az EGY – s – ÉG – ET (TE) keressük.
Bármilyen jellegű félelem képes lekötni az ember figyelmét, gondolatait és érzéseit és következményként energiáját és az egészségét. A félelem velejárója az elfogultság és elfogultságunkban gyakran esünk túlzásokba, ilyenkor akkor is védekezünk, amikor semmi sem fenyeget.

A lélek soha nem rendeli alá magát semmilyen gyarló elvárásnak és folyamatnak ezért is mondhatjuk azt, hogy minden fájdalom (betegség) a lelkiélet elfojtásának a következménye.
A fájdalom a forma őre és a szubsztancia védelmezője.

Forrás:Logosz világ portál blogja

Lelki betegségek

A betegség az isteni lehetőségek eltorzult tükröződése.
A lélek valamely isteni tulajdonság, vagy belső szellemi valóság teljes kifejezésének keresése során súrlódási pontot hoz létre szubsztanciájában. (Szubsztancia: Minden létező legáltalánosabb és legbensőbb lényege, amely nem változik, és amelynek oka önmagában van. Elsődleges alkotóelem, a lényeg.)
Erre a pontra összpontosul a személyiség figyelme, amely a betegséghez vezet.

MINDEN BETEGSÉG A LELKI ÉLET ELFOJTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEKÉNT KELETKEZIK!

A betegségek okai túlnyomórészt gondolataink és érzelmeink erőtereiben gyökereznek. A betegségekből való kigyógyulás csak úgy lehetséges, ha a személyiségtudatot felemeljük a lélek szintjére, ahol nem létezik betegség.
Hogyan lehet ezt elkezdeni?
A betegség természeti tény és nem Isten büntetése. Amikor ezt az ember felismeri, elkezdi a felszabadítás törvényének alkalmazását a helyes gondolkodással, amely helyes orientációhoz és nézetekhez vezet.

TE VAGY!

Te Vagy ki Bennem élsz, kiben élek én e Földön. Te Vagy Isten Akarata! Te teljesíted be utad által a teremtés igazságát, Atyánk jóságát. Te Vagy ki hiszel és ellenállsz, szeretsz s tagadsz.
Minden Te Vagy, mert Benne létezel, s mit teszel Önmagad szava.
Te Vagy a központ, a szív, az élet centruma. Benned teljesedhet ki az élet, ha utat engedsz áradásának. A mozgás nem áll meg, folyamatos. S ha nem veszed észre, hogy te is haladsz vele, elmulasztod az út során megélhető élményeket.
Te Vagy ki tanulsz és fejlődsz, Te Vagy ki kérted ezt! S Te Vagy, ki mindezt megkapta! Fogd hát, és fordítsd hasznodra az áldást. Létezz a szeretet hullámain, haladj a fény sodrában, mert Te Vagy, ki megteheted.
Te Vagy, ki hozod a fényt, s csak Te Vagy, ki feltárhatod mások előtt lelked sugarát. Te Vagy, ki adhatsz és segíthetsz. Te Vagy ki kérdezel, s Te Vagy a válasz!
Érezd hát, az Univerzum is Te Vagy!
Minden Benned s Te Bennem. Nincs más Egy!
S bár szólj Te vagy Én, Egy-et szólunk, Egy-ben vagyunk.

Ezért Vagy Te minden, mi lenni szeretnél, mire vágysz, mit gondolsz, szólsz vagy érzel.

Magadban találj meg, s megtalálsz a Világban. Magadban láss, s mindenhonnan visszatekintek. Magadban szeress, s szeretetem árad reád a Teljességből. Szeresd magad, a szeretetet! Ezt az áradó szeretetet szeresd mindenkiben, mi Én Vagyok, s Te Vagy. A szeretetet szeresd mindenkiben, mert az Isten.
Lásd a lényeget, mi elrejtve csak annak tárul fel, ki szeretettel lát, s szeretettel szeret.
Minden lélek szeretet, minden szeretet Isten. Szeresd Istened, s szeretsz Mindent.
Ha így teszel, az életed vezeti a szeretet. S mást nem kell tenned, mint elfogadnod e vezetést, s követned szavát, mi szívedből szól.
Te Vagy, ki megteheted, Te Vagy, ki választhatod. Szeretetből Vagy, szeress hát!
Meglásd, áradása felemel, s méltó helyre tesz.

TE VAGY KI ÉN VAGYOK! Mert a szeretetben nincs különbség.
Lásd, halld, érezd!

A szeretet áradása fogjon körbe, s sugározza szívetek fényét, mert ragyogása felér az Égig!

Áldásom rátok
Jézus

Szeretet nyelv

Régóta ismeretes, hogy a gyermekkor korai szakaszában minden kisgyermekben sajátos érzelmi minták rögzülnek. Egyes gyermekeknél például alacsony önbecsülésre valló viselkedésformák alakulnak ki, míg mások egészséges önértékelésre tesznek szert. Vannak , akik a biztonságérzet hiányával küszködnek, mások pedig teljes biztonságban tudhatják magukat. Sok gyermek nő fel a szeretet és a megbecsülés légkörében, mások viszont sohasem érzik szüleik szeretetét és megbecsülését.
Azok a gyermekek, akik érzik szüleik és társaik szeretetét, olyan szeretet-nyelvet fognak kialakítani, amely a maguk sajátos lelkialkatán alapul, valamint azon, hogy a szüleik és más fontos személyek hogyan éreztették velük a szeretetüket. Ezt az elsődleges szeretet-nyelvet fogják később is a legjobban érteni és beszélni. Idővel megtanulhatnak egy másodlagos szeretet-nyelvet is , de a legkézenfekvőbb mindig az elsődleges nyelvük marad.

Neked mit jelent a boldogság?

Sokat lehetne arról beszélni, hogy kinek mit jelent a boldogság. Ki mitől lesz kiegyensúlyozott és hogyan tudjuk kezelni az elkeseredésünket? Az évek során sok tapasztalatra teszünk szert önmagunk kezelésében és mindenki felismeri előbb-utóbb, hogy mi számára a legjobb mankó.
Én azt látom, hogy mindannyian elsősorban a párkapcsolat miatt szenvedünk a legtöbbet. Ha nincs azért, ha van azért. Ha nincs, miért nincs, ha van akkor, miért épp ilyen? Miért nem lehet nekem is jobb? Egy nő életének nagy részét ezek a gondolatok teszik ki. A zavart és a sok frusztrációt az okozza az elménkben, hogy nem tudjuk hogyan tudnánk eljutni oda, ahova vágyunk. Hogyan tudnánk olyan férfit találni, aki mellett végre a helyünkön vagyunk és olyan menedéket nyújt, amiben a lelkünk megnyugszik.
Amíg nem találunk magunkra és nem érezzük jól önmagunkat önmagunkkal is, addig sajnos kicsi az esélye annak, hogy jó társaság legyünk hosszú távon, mint feleség. Fontos, hogy egy nő meglelje a párját már csak azért is, mert akkor megnyugszik és tud foglalkozni más dologgal is teljes odaadással. Ha van mellette egy szerető és gondoskodó, erős és odaadó férfi, akkor egy nő is természete legjavát tudja megélni szerencsés esetben. Erre vágyunk és ez az örök fókusz egy nőnek.
Elérni valamit úgy tudunk, ha ismerjük magunkat. Amikor elképzelünk egy férfit magunk mellett, akkor nem árt, ha azt is tudjuk, hogy mi ehhez képest hol tartunk a fejlődésben. A vágyaink összhangban vannak-e a céljainkkal? Nem szégyen beismerni, ha nem. Nem baj, hogy nem vagyunk tökéletesek. Lehet a párunk sem az, de törekedni lehet arra, hogy csiszolgassuk magunkat.
A lélekhez türelem kell. Amikor hozzákezdünk, akkor lehet, hogy fáj és nehézséggel jár ez a munka, azonban a végeredmény csodás.
Szánjunk magunkra időt és ne sajnáljuk magunkat ha fáj és ha sírunk. Elmúlik és lesz helyette egy csodás és vonzó nő, aki a férfiak álma és akiről tudják, hogy olyan mint a kis ezüst harangocska, ami ragyogó fényű és csilingelő hangú.

Mit tenne most a szeretet?

Amikor az életet olyan álláspontból élik az emberek, hogy mennyi a haszon és mennyi a kár, akkor annak éppen az egyetlen hasznát veszítik el. Elvész az alkalom. Elszalasztják az esélyt. Az ilyen élet félelemtől vezérelt élet és szükségképpen éppen hazudik rólad.
Mert nem a félelem vagy , hanem a szeretet .És a szeretet nem veszhet el.
Nincs más jelentős kérdés, nincs más fontos kérdés, nincs egyetlen más kérdés sem, amely jelentős lehetne a lelkünk számára.
Ez a lényege a szeretettől indíttatott cselekvésnek, melyet oly gyakran és általánosan félreértenek. Ez a félreértés nehezteléshez és haraghoz vezet, mely viszont oly sokak számára azzal jár, hogy letérnek az ösvényről.
Évszázadokon át azt tanultuk, hogy a szeretettől indíttatott cselekedett lényege: létezni és tenni a másikért, és a másik üdvét szolgálni mindennel , ami a tiéd; a másik számára biztosítani a lehető legjobbat.
De bizony a legmagasztosabb választás az, ami a magad üdvét szolgálja. Mint oly sok spirituális igazsággal megtörténik, ez is könnyen áldozatául eshet az azonnali félremagyarázásnak De abban a pillanatban oszladozni kezd a homály , amikor valaki eldönti, hogy mi a legjobb amit önmagáért megtehet. És amikor a létező legmagasztosabb választásra jut, a rejtély megoldódik, a kör kiegészül és ami számodra a legfőbb jó, az a másiknak is a legfőbb jóvá válik.
Sok -sok életet vehet igénybe ennek a megértése, és még többet , amíg alkalmazni is tudod, mert ez az igazság egy még nagyobbat görget maga előtt: amit önmagadért teszel, azt tedd a másikért .

Amit a másikért teszel , azt tedd önmagadért.

Szülői példamutatás

Gondolom nem adatott meg sokaknak a szép és biztonságos gyerekkor. Olyan légkör, amiből elindulva teljes és egészséges emberekké válunk. Ezt a hangulatot keressük utána mindig és ha csodálatos és értékes volt a gyerekkorod hálás leszel a szüleidnek, ha pedig nem volt az, akkor sokáig fogod őket okolni a hátrányaidért. Ezért kérek mindig mindenkit, hogy gondolkozzon mielőtt olyan lépést tesz, amit majd egyszer ő rajta fog számon kérni egy gyermek és teljes joggal. Tudom, hogy azt kapjuk, amit érdemlünk és semmi sem véletlen, de itt és most van lehetőségünk a karmánk jobbá tételére és a sorsunk egyengetésere.
Tegyünk felelősséggel és gondosan mindent, hiszen akkor nem kell később magyarázkodnunk és a lelkiismeretünkkel küzdenünk, nem kell magunk előtt és a gyerekünk előtt lesütött szemmel járnunk. Hibázni fogunk mindig, de a hiba mértéke és annak rendbetétele már nem mindegy mekkora súllyal nehezedik ránk és olykor átszáll a gyerekre is. Hányan vagyunk úgy, hogy a szüleink tévedéseit cipeljük súlyos keresztként a vállunkon és bár szívesen letennénk, de ez kötelességtudat miatt olyan nehéz. Tudjuk, hogy nem a mi vétkünk és nem a mi súlyos keresztünk, mégis átrakták ránk és mi visszük.
A szülői teendők ellátása nem a ruha és az iskoláztatás, nem az étkezésben merül ki, hanem a példamutató élet reprezentálásában és a gondos és tudatos terelgetésben a gyerek jelleme szerint. Erőszak mentesen és sok szeretettel, példás elöl járással. Mit számít mit mond valaki, ha ő maga nem azt teszi: -Tanulj fiam, ha én már nem tettem! Ne dohányozz, látod milyen lettem én is! Ne igyál, hisz látod hogy az én életem is ráment! Tarts rendet, bár én is rendetlenségben élek. Ne fiúzz, mert az bűn és bár te egy buli után fogantál, de te ne ess ebbe a hibába! Blablabla...
Nem hiteles és bár igazak, de nem hiteles embertől hallod.
Adjunk esélyt a gyerekünknek egy jó életre és kiegyensúlyozott fejlődésre a kis lelkének, ha pedig nem tudjuk megadni, akkor ne tegyük. Nem kell mindenkinek és nem is való mindenkinek gyermek. Lehet, hogy vágysz rá, de vajon te már kész és teljes ember vagy? Tudsz példát mutatni és megérteni a lelkének apró rezdüléseit egy életen át? Fogod tudni, hogy mi az igazi és segítő szeretet és nem pedig az elkényeztetés?
Ha igen, akkor mindenkit arra bíztatok, hogy vágjon bele és legyenek nagyon boldogok. Azonban, ha vannak kételyeid és nem vagy még hiteles példa, akkor várj és nevelgesd magad, mert csak akkor leszel képes mást is.
Ha magunkon tudunk változtatni, akkor képesek leszünk más sorsát is terelgetni, amennyire lehetséges a jó irányba, abba ami neki a legjobb. Nem nekünk, hanem ami neki a legjobb! Ez lényeges, hiszen nem vagyunk egyformák és bár a te gyereked, nem a tulajdonod és nem a képmásod.
Sosem teszünk meg mindent, ami tőlünk telik, de ha törekszünk rá, akkor talán egyszer közelítünk majd az elégedettség felé.
Csak szeress, figyelj magadra és másokra és akkor nem lehet semmi baj.

A nőnek olyan szeretetre van szüksége, amely nem mulandó. A nő – még a legérzékibb nő is – a lelkével szeret igazán, s nincs olyan párkapcsolati tanács és szexuális trükk, amely boldoggá tudna tenni egy olyan nőt, akit lelkileg nem szeretnek. Akármilyen érzéki bravúr, vagy megrendítő testi gyönyör – egy nőnek ez nem elég, mert az igazi gyönyörpontja nem bonctani helyen rejlik, nem is, ahogy mondani szokás, az „egész testében”, hanem az egész lelkében. Minden olyan ölelés, mely csakis az „erogén zónák” ingerlésén alapul, kevés neki. Egy nő „erogén zónája”: a lelke.
Müller Péter

Az ölelés fontossága

Az ölelés az egyik legbensőségesebb mozdulat két ember között. Érzékeltetjük vele a szeretetet, a szerelmet, a barátságot.
Az ölelés megnyugtat, növeli az önbizalmat, biztonságérzetet ad hogy van valaki, akire számíthatsz, segít legyőzni a félelmet, erőt ad…
Az ölelésben az egész testünket átjárja egy finom, jóleső érzés, és semmilyen külső dolog nem kell hozzá, mindig kéznél van.
Teréz Anya is sokat mondogatta, hogy itt a földön a leggyakoribb probléma a szeretethiány. Szinte mindenki szenved az életében ettől. Küzdünk ellene, pedig az lenne a legegyszerűbb, ha mi magunk szeretünk, ezáltal szeretve is leszünk. Itt megint Teréz anya jut eszembe, ahogyan ő szerette az embereket és soha nem várt viszonzást, de szinte mindenki rajongott érte.
A szeretethiány mindig gyerekkorban alakul ki. Az anyától, apától, a családtól meg nem kapott érzelmek miatt. Az ölelés a szeretetet fejezi ki, azt a fajta szeretetet, amit az anyai szeretet fejez ki. Nem csak fizikailag, hanem lelkileg és energetikailag is. Figyeljük meg az ölelést… biztonságot, óvást fejez ki, mikor átöleljük egymást.
Ha önzetlenül és feltétel nélkül szeretünk, akkor állandó pozitív energiában áramlunk. Ha azt érezzük, hogy egy másik társunk szeretethiányban szenved, akkor egy ölelés nagyon sokat tud segíteni. Erőt meríthet az ölelésből, hogy saját maga tudjon elindulni újra a maga útján.
Sokan azt gondolják, hogy ciki odamenni a másikhoz hogy megöleljük. Egyáltalán nem ciki! Nyissunk felé. Előfordulhat hogy nem fogja elfogadni az ölelésünket, de akkor sem történt semmi, mégis elindul benne egy jóleső érzés, hogy volt valaki, aki segíteni akart. Lehet hogy legközelebb ő fog kezdeményezni. És ha elfogadja, aminek nagyobb a valószínűsége, akkor elindul az energiák áramlása kettőnk között.
Persze azért a segítséget tapintatosan kell felajánlani, diszkréten és szeretettel. Ne rontsunk rá a másikra, mert az csak elijeszti. Fontos, hogy ne azért öleljünk, mert nekünk van szükségünk a szeretetre és az ölelésre, mert így tolakodók leszünk és nem azt érjük el hogy a másiknak segítsünk, hanem birtokolni akarunk és ez nekünk sem jó.
Az ölelés lecsendesíti a lelket, megnyugtat. Egy pár pillanatra el tudja feledtetni a világi dolgokat, a problémákat és erőt ad. Az együvé tartozás olyan intenzív érzését váltja ki bennünk, ami semmilyen más módon nem érhető el.
Ne szégyelljük átölelni szeretteinket. Ezzel nem csak nekik teszünk jót, hanem önmagunknak is.
Nagyon sokan gondolnak arra, hogy mit gondol róluk a külvilág, hogy ha ölelkeznek. Nagyon fontos dolog, hogy mikor megölelünk valakit, akkor ne gondoljunk erre, mert igy nem tudunk segíteni. Ha közben arra gondolsz hogy hányan néznek, akkor szinte stresszeled magad és elzárod a szeretet útját. Fontos hogy engedd el magad, csak kettőtökre figyeljél, csak ő létezzen számodra, senki más. Figyelj rá, csak rá gondolj, ne kalandozzanak el a gondolataid, mert csak akkor fogod átérezni hogy mire van szüksége.
Nagyon fontos, hogy a gyerekeket rendszeresen öleljük meg. És nem csak az anyai ölelésre gondolok itt, hanem az apaira is. Sok férfi nem tudja kimutatni a szeretetét, férfiatlannak tartják azt, ha megölelnek vagy szeretetet adnak. Pedig saját magukat rövidítik meg attól a csodálatos érzéstől, mikor valakinek örömet szerzünk. A gyerekeknek szükségük van az apai ölelésre is. Ezért ilyenkor az anyának van nagyon fontos szerepe, hogy a két lelket közelebb hozza egymáshoz.

Te merre haladsz?

Hogyan tudunk boldoggá tenni valakit? Hogyan tudom szépen nevelni a gyerekem? Hogyan lesz harmonikus az életem?

Ha jól vagy magaddal! Ha boldog és harmonikus vagy önmagadban. Akkor boldogságot fogsz sugározni és adni is képes leszel. Ha derűs vagy, akkor tudsz derűs hangulatot árasztani, ha azonban szomorú és elkeseredett vagy, nehéz lesz jó kedvet teremteni és adni belőle másoknak is. Azért fontos, hogy szeressük meg önmagunkat és vívjuk meg a saját harcainkat, mert akkor könnyedén tudunk ráhangolódni másokra is és árasztani a derűt és elégedettséget.

Kivel érezzük magunkat jól? Ki az, aki mellett olyan jó érzés akár csak hallgatni is? Az olyan ember mellett, aki nyugodt és mosolygós, elégedett a sorsával legyen az bármilyen is. Az olyan ember köré gyűlnek melegedni, aki ad és elfogadni is tud, ha kell. Aki önazonos és magabiztos, de alázatos is egyben.

Vajon miért kaptunk csak annyit a szüleinktől, amit kaptunk? Miért nem készítettek fel erre az életre és tanítottak meg mindent nekünk? Azért, mert ennyit tudtak adni. Nem volt több tudás a birtokukban, amivel elindíthattak volna az életbe. Épp ezért, ha gyereket szeretnél vállalni tudnod kell, hogy arra is fel kell készülni. Nem csupán anyagi szinten, hanem lelkileg és Én-tudatosan is. Ha az Éned, az önvalód rendben van és nem vívódsz már magaddal, hanem elfogadó vagy és tettre kész a hibáid kijavításában, akkor minden rendben lesz.

Az élet néha kusza és az önmagunkkal való tépelődés sem mindig fájdalommentes, de mi értelme lenne enélkül az életünknek? Állandó változás és örök tanulás az élet és ha ettől elzárkózunk és elnézünk a hibáink mellett, becsukjuk a szemünket és szorítjuk, hogy ki ne derüljön milyenek vagyunk, akkor nehezebb lesz az akadályok átugrása. Akadály és feladat mindig lesz, de ha elodázod és nem akarsz szembesülni a valósággal, akkor hogyan folytatod a helyes úton az utad?

Nem mindegy, hogy merre haladunk. Fontos az irány és fontos a pontos rálátás az eseményekre, hogy életünk végén elmondhassuk: én megtettem minden tőlem telhetőt, hogy a lelkem fejlődjön. 

Te mindent megteszel magadért? Segíted önmagad? Teszel magadért? Építgeted a hidat a lelked és az álmaid között? Talán még távoli a cél, de a lépteid oda fognak vezetni, ahová tartozol.  

Az Angyali kapcsolatteremtés

Ahhoz, hogy észrevegyük a körülöttünk lévő angyalokat nincs különösebb képességre szükségünk, csak egy kis odafigyelésre. Van, aki látja őket, van, aki hallja, van aki érzi. Mindenki úgy lép kapcsolatba velük, ahogy a legegyszerűbb, valamint kölcsönösen is így van. Van, akinek természetesen jön, van, akinek tudatosan.

A kapcsolatteremtés módjai a következők: tisztánlátás, tisztán hallás, tisztárérzékelés, tisztán tudás.

Csak kevesen hallanak angyali hangokat. Amikor valaki hallja az angyali és Isteni üzeneteket, akkor beszélünk tisztán hallásról. Az idetartozók közül azonban sokan nem tudják, hogy a néha hallott szokatlan hangok üzenetek lennének. Az angyalok hangja mindig szeretetteljes, gyengéd, és türelmes. Néha csak egy kis csengő hangot, vagy halk zenét hallunk. Sokszor az egónk nem hagyja ezeket az üzeneteket érvényesülni, hiszen azt súgja, hogy ez csak képzelődés, és azt hallasz, amit szeretnél hallani, de ez nem így van. Tudnunk kell megkülönböztetni az Én és az angyalaink hangját. Az angyali hang néha hasonlít a saját hangunkra, de nem feltétlenül olyan. A hang jöhet kívülről, a szívedből, és az elmédből is. Az Ego hangja mindig negatív, és azt próbálja beléd magyarázni, hogy nem vagy elég jó, úgy sem fog sikerülni, ez nem neked való, míg az angyali hang mindig kedves, segítőkész és biztató. Addig ismétli szeretetteljes útmutatásait, amíg el nem kezdesz akként cselekedni, vagy el nem hiszed, hogy tényleg képes vagy valamire.

Lehetséges, hogy vizuálisan üzennek neked, képeket, gyógyító színeket, vagy szimbólumokat látsz, ilyenkor tisztánlátásról van szó. A képek jelentése nem mindig tiszta. Ha kicsit homályos a kép, kérjük, hogy tisztítsák meg őket. A jelentéseket gyakran el kell vonatkoztatni a kép konkrét szemantikájától, ilyenkor próbáljuk meg kapcsolatba hozni a képet a jelenlegi életünkkel, és a szimbólum másodlagos jelentését venni figyelembe. Egy egyszerű példa. Gyakran látsz „galambokat” mondjuk az utcán, az ablakon keresztül, ha lecsukod a szemed, vagy gyakran ugrik be e madár képe. Jelentheti többek között, hogy ki kéne lépni jelenlegi állapotodból, változtatni kellene valamit az életmódodon, hogy „szabad” lehess. Gyakran félünk attól a képtől, amelyeket meglátunk, vagy láthatunk, például valamelyikünk hozzátartozójának halálát, vagy szerettünk komolyabb megbetegedését. Ilyenkor automatikusan becsukjuk a harmadik szemünket, ezzel elzárva a közvetítő csatornát, és többé nem vesszük figyelembe a kapott jeleket, egészen addig, amíg akaratunkkal nem nyitjuk ki újra a szemünket. Lehet, hogy egy tollpihe tűnik fel a semmiből, vagy egy halvány fehér-sárga fényvillanást látunk a szemünk sarkából. Ez mind angyali jelenlétre utal.

A tisztán érzékelés fizikai érzésen, érzelmen keresztül jelentkezik. tisztán érzők kapják a legtöbb jelet. Mondjuk a gyomor szorulása, a test valamely részének különböző ingere, valamilyen illat megérzése, ízlelő, valamint tapintóérzetként is jelentkezhet Talán csak egy pillanatnyi meleg simogatás az arcodon, a válladon, a kezeden. De lehet, hogy megérzed, hogy éppen átölelnek, a szárnyuk megérinti a bőrödet. A légnyomás is megváltozhat, ha angyal jelenik meg a szobában. Mintha besűrűsödne, a levegő, vagy egy felhő süllyedne le hozzád. A szoba lehűlése negatív, míg melegsége pozitív energiákat, erőket jelent. Érezheted, hogy valamerre húz egy erő, az egyértelműen azt jelenti, arra kell elindulnod. Ha az angyalok átölelnek, a szívedet melegség és különös szeretet járja át.

A negyedik kommunikációfajtát tisztán tudásnak hívjuk. Gyakran a férfiak rendelkeznek ezzel a csodálatos tudással, de nem vesznek figyelmet róla. Ha érzed, tudod, hogy ott van veled egy angyal, az úgy is van. Gyakorta tapasztalható ez a tudás, amikor megkérdeznek tőled valamit, te alig egy kis gondolkozás után, vagy azonnal rávágod a választ, aztán megkérdezik, ezt te honnan tudod, te pedig csak annyit tudsz mondani: nem tudom, de érzem, hogy így van, néhány perce még én sem tudtam. Érzékelhető, amikor valakivel kommunikálunk, és nagyon könnyen ki tudunk bontakozni, vagy tudjuk hogyan kell segíteni a problémáján.

Mindenki számára hozzáférhető az összes csatorna, csak ki kell tapasztalni, hogy melyik az, amelyik a legjobban, és legegyszerűbben működik. Az is előfordul, hogy egyszerre több csatornát is használunk egymással párhuzamosan, de ez ritka eset. Általában egy csatorna van, amelyre a legérzékenyebbek vagyunk.

Forrás: http://teremtesmisztikaja.blogspot.hu/2012/06/az-angyali-kapcsolatteremtes.html?spref=fb

A gyermeki szív

Mivel a gyermekek a szívünkben élnek, szüntelenül érzik , hogy édesanyjuk vagy édesapjuk gondjaikat viseli. Folyamatosan érzik a védettséget, útmutatást, segítséget. Határtalan és természetes életükbe vetett bizalmuk. Mivel őket  a szív irányítja,és nem az értelem,  ezért érzik, hogy amit a szüleik nem adnak meg arra nincs szükség.
Ha gyermeki lelket akarsz - mindegy , hány éves vagy- , érezned kell, hogy van valaki aki végtelenül több bölcsességgel- fénnyel rendelkezik és folyamatosan gondol rád, vezet és óv téged. Ez a valaki Isten.
Aki többet törődik az értelmével , mint a szívével , aki többet foglalkozik a külső teljesítményeivel, mint a belsővel, aki többet foglalkozik a környező társadalommal, mint a benne lakozó Istennel , az soha nem élhet úgy, mint egy gyermek. Az igazi gyermek mindig a szívében él, míg a felnőtt az elméjében. Az elmében nincs szeretet. Igazi szeretet csak a szív virágában található. A virág- szív megpróbálja állandóan boldoggá tenni a többieket. Mivel Istenben gyermeki virág-szív lakozik , szüntelenül boldoggá szeretne tenni minket. A gyermek virág-szíve isteni szív. Ha a külső világban maradunk, a gyereket hétköznapi emberi lényeknek látjuk, de ha befelé tekintünk , azonnal észre vesszük , hogy a gyermekek megtestesítik az összes isteni tulajdonságot. Ekkor igazi csodának látjuk őket. Isten virágainak.
Különösen a szülőknek kell gyermekeikre így tekinteniük. Ha a szülő érzi, hogy gyermeke Isten virága, akkor nemcsak érezteti ezt gyermekével de bele is neveli azt. A szülő az , akinek kezdettől fogva látnia kell nagyszerűséget gyermekeiben, és láttatnia kell ezt velük, magukban is. Ez a szülők legfőbb szerepe. Nem elég , ha eteti , ruházza és iskolába járatja gyermekeit. Ez kevés. A szülőknek vállalnia kell a felelősséget , hogy gyermeke isteni tulajdonságait a felszínre hozza.
Minden gyerek megközelíthető spirituálisan , és így is kell őket megközelíteni. Végtelenül könnyebb őket lelkileg elérni, mint bármilyen más módon , mivel a gyermekek nem mások, mint az Igazság, Fény és Öröm Istenének felajánló gyönyörű , friss virágai.

Isten alkotása

Isten alkotása egy lótusz virághoz vagy egy rózsához hasonlítható. Minden egyes szirma páratlan a maga nemében . A gyermek különösen fontos része a teremtésnek, mivel Isten álmodik mindannyiunkban, és rajtuk keresztül nyilatkozik  meg, mással összehasonlíthatatlan módon. Minden egyes gyermek új, sohasem halott üzenetet hoz Istentől. Természetes, ha a világ befogadja, új fényhez , új erőhöz , új örömhöz és új szeretethez jut általa. 
A ma gyermekén múlik a holnap jövője. Beszélhetünk tökéletességről, de ez a tökéletesség csak a gyermektől jöhet- a gyermeki szívből és a gyermek álmaiból. Az idősebb teremtménynek át kell adnia magát az új számára. Ő jelenti azt az életet, amely nem akarja látni a gyermek egyszerű igazságát, elfogadni azt , és eleget tenni neki. Ki az , aki látni , elfogadni és beteljesíteni akarja az igazságot?  A gyermek. Csak egy gyerek képes minden napot új hajnalnak érezni. Csak egy gyerek lelkesedik a futásért, a tettekért, azért , hogy mindennap adjon valamit a világnak.

"Valahányszor elindulsz otthonról , húzd be az állad, emeld fel a fejed , és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel- lélekkel szoríts mindenkivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé.
Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit a kitűztél magad elé - és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy , ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagad annak a tehetséges , komoly , hasznos embernek, aki lenni akarsz , és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd , hogy saját eszményedet megközelítsd. A gondolat minden , őrizd meg a helyes lelki magatartást: a bátorság, az őszinteség, a jó kedély szellemét. A gondolkozás szinte alkotás. Minden jó dolognak a vágy a szülője, és minden őszinte imádságot meghallgat az ég. Olyanokká  leszünk, amilyenekké szívünk mélyén lenni szeretnénk"
Elbert Hubbard

"Kockáztatnunk kell. Csak akkor érthetjük meg az élet csodáját, ha hagyjuk , hogy a váratlan  megtörténjen. Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem  is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében , amelyik nem látszik különbözőnek a többitől.
Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek.
A boldogság sokszor áldás- de általában meg kell harcolnunk érte. A mágikus pillanat segít, hogy megváltozzunk , és elinduljunk az álmaink után. Lehet , hogy szenvedni fogunk, nehéz pillanatokat élünk át, és sok csalódás ér de egyszer ennek vége lesz és nem hagy gyógyíthatatlan sebeket. És mikor túl vagyunk mindenen , emelt fővel tekinthetünk vissza.
Szerencsétlen , aki nem mer kockáztatni. Lehet, hogy soha nem csalódik, soha nem ábrándul ki  és nem is szenved úgy , mint azok , akik egész életükben egyetlen álmot követnek.
De amikor visszatekint - hiszen mindannyian visszatekintünk-, meghallja , amit a szíve súg: " Mit csináltál azzal a rengeteg csodával , amit Isten elhintett a hétköznapjaidban? Mit csináltál azokkal a talentumokkal , amelyeket rád bízott a Mestered? Elástad mindet egy mély gödörbe, mert féltél , hogy elveszíted őket. Íme hát az örökséged: a bizonyosság, hogy eltékozoltad az életed."
Szerencsétlen az , aki hallja ezeket a szavakat.Mert ettől kezdve már ő is hinne a csodákban, életének mágikus pillanatait azonban örökre elveszítette."
Paulo Coelho

A lélek titkos beszéde

Ne ítéld el mások gyöngeségét, hiszen már tudod, hogy ember vagy. Aki ember, az szeret és megbocsát. A szeretet: megbocsátás.

Virág a virágban, kő a kőben, ég a tengerben, ember az emberben látja meg képmását, és leli meg együvé tartozását.

Kapott-e szebb és megbecsülendőbb ajándékot bárki is annál, hogy a saját kezébe vehette életének irányítását?

A szeretet szálát nem látjuk - nem láthatjuk -, de érezzük, és tudjuk, hogy van, hogy él. Ő tartja életben a láncszemeket. A szeretet ereje a kiindulópont, melyből minden élet ered, és hozzá visszatér, miközben egyetlen pillanatra sem szakad el tőle. A szeretet ereje láthatatlan.

Tudod-e, hogy minden ember egy kis magányos sziget, és legfőbb vágya erről a szigetről kiúszni, mégpedig úgy, hogy a sziget sértetlen maradjon?

Hallottál-e arról: ha másokra a szeretet szemével nézel, ők ugyanúgy tekintenek vissza rád?

Te magad vagy a feladat, te magad vagy az út, te magad vagy a becsület - amikor ezt felismered, te magad leszel a hűség.

Az emberek többsége nem embert, hanem helyzeteket szeret. Az édes pillanatokat könnyű szeretni, ám ahogy jön a boldog perc, rögvest tovaszáll az idővel, és a bódító öröm illanásával kiég a szeretet.

Ezer haszontalan mondatnál többet ér egyetlen szó - mert az önmérséklet nyugalmat ad.

A világ tele van születő csillagokkal. Az egyik szikrázó csillag te magad vagy. Téged is, akár a többi csillagot, egy szép fény ölel körül. Ő a te utad, melynek különböző lépcsőit járod.

A szeretet mindig veled van, neked csak észre kell venned. Boldogságod olyan lesz, mint a szereteted. Mindennap új életre tudod kelteni, ha akarod.

A legfőbb kincset, a Szeretet Erejét nem rejtették el az Istenek. Mindazt, ami értékes, megtalálod az emberben.

Ezer dicső harcosnál többet ér az az egy, amelyik képes legyőzni önmagát - mert az önuralom nyugalmat ad.

Ne gondolj a rosszra, mert a mélybe taszít. A jó gondolat ajándék, szárnyalás, magasba vágyódás - felemelkedés.

A napok sorát fűzd fel egy nyakékre. Minden egyes nap egy újabb gyöngyszem lesz ékszereden. A csiszolatlan gyöngyöket finoman illeszd egymáshoz, hogy kezed nyomán ragyogjanak csöndes, békés fénnyel. Mintha ékszerészmester volnál, aki különös gyöngysorok alkotására született - így éld az életed.

A lélek titkos beszéde a lélekkel - a szeretet.

Tanulj meg szerényen tündökölni, mert ez az emberi.

Tudod-e, hogy nem azért nem szeretjük az embereket, mert rosszak, hanem azért tartjuk rosszaknak, mert nem szeretjük őket?

Saját életed igazságát valóban te teljesíted be: azt fogod visszakapni, amit magad is adtál: vérontásért háborút, tolvajlásért nincstelenséget, az akarat kegyetlenségéért minden szeretet elvesztését. S ha pedig életedből elvész a szeretet, elvesztettél mindent.

Vegyél a tenyeredbe egy vízcseppet, és próbáld meg megtartani. Ugyanezt teszed a boldogsággal is: tenyeredbe veszed, de nem vagy képes megőrizni.

A boldogság, éppúgy, mint a szeretet: tünemény. Jön és megy, éppen azokat hagyja cserben, akik csupán vágynak rá, de semmit nem tesznek érte.

Szeretnéd tudni, mit tartanak az emberek a boldogságról? - Azt, hogy a szépség pillanata örök időkig tart.
És miért mennek el a boldogságuk mellett, miközben mindannyian boldog életre vágynak? - Mert legtöbbször a boldogságot próbálják magukhoz csalogatni, s nem ők emelkednek fel a boldog pillanatokhoz.

A megpróbáltatás olyan, mint az erős szél. Mindent letép rólunk, ami letéphető, tehát olyannak látjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk.

Ha valaki a jóságnak és szeretetnek csak egy morzsáját, az igazságnak és fénynek csak egy sugarát hozta a világra, már nem élt hiába: életének megvolt az értelme.

Gyakran túl gyorsan élünk, nem látjuk a száguldásban az utat szegélyező tájat és nem vesszük észre a kezüket felénk nyújtó embereket.

Minden egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb.

A lélek titkos beszéde 2.

A szerelem mindig kölcsönösségre törekszik és csak a viszonzás révén teljesedik ki. Ha anélkül szeretsz, hogy viszonzásra találnál, vagyis ha szerelmi megnyilvánulásaid nem váltanak ki viszont szeretetet szerelmed tehetetlen, szerencsétlen.

Szerelem első látásra - ez csak egy jelszó. Az igazi szerelem végül is nem vattacukor, hanem sokkal több. A boldogságot a boldogtalanságtól vékony fal választja el, amit lerombolni könnyű, újjáépíteni nehéz.

Ha úgy érzed, te vagy a világon a legszomorúbb, máris felderülhetsz, hiszen valamiben  "leg" lettél.  Magabiztosságunk a legnagyobb vakmerőség.

Szeretni semmi. Ha szeretnek, az már valami. Ha szeretsz és szeretnek, az a minden.

A patak és a szikla összecsapásakor a patak kerül ki győztesen. Nem az ereje, hanem a kitartása miatt.

Azt mondd, amit mondanod kell, ne azt, amit mások szeretnének hallani.

Ha az ember szeret valakit, akkor semmi szükség arra a szóra: "sajnálom".

Büszkeséget adni nem lehet, de olyan fajta megértést igen, melyben a másik ember meglátja saját belső erőit és rátalál saját büszkeség érzésére.

Szenvedés mindenütt van. Senki ne gondolja, hogy nincs. Akárcsak csodák. Senki ne gondolja, hogy nincsenek.

Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást.

Ha Istent igazán szeretnénk, a legigénytelenebb munkák között is örömmel töltene el az a tudat, hogy az Ő akaratát tehetjük; hiszen aki szeret, nem azt nézi, hogy mit kérnek tőle, hanem azt, hogy egyáltalán kérnek. 

A szeretet azokat a könnyeket is meglátja, amelyeket nem sírtak el. Ha boldogok akarunk lenni, szépítsük meg mások életét. Szerencsés a rossz ember is lehet, de boldog csak a jó. Semmi sem állítja meg azt, aminek eljött az ideje.

Az ember nem azért szereti a maga választottját, mert a legkülönb, hanem ellenkezőleg: azért hajlandó könnyű szívvel lemondani a legkülönbről, mert szereti őt.

Tudod olyan ritkán jön össze, hogy két ember igazán szeresse egymást. Vagy az egyik szerelmes és a másik elfogadja vagy csak valami összetartja őket. 
Fogadj meg tőlem egy tanácsot: ne okozz másoknak bánatot, meg szenvedést. Ha szereted őt, úgy tedd, hogy ő is boldog legyen. Hisz olyan rövid ez az élet és annyira kevés jó dolog jut belőle, hogy azt a pici kis örömet el kell fogadnunk ami néha jut.

Ne becsüld le magad, értékes vagy, hisz Isten nem csinál selejtet.

A gyermek jelentősége

Nem az idős ember , hanem a gyermek az aki fejlődést hoz az életbe. Az idősek nem törődnek a haladással, bár pusztán az évek nem teszik az embert öreggé. Lehet valakinek hatvan, hetven évesen is gyermeki rajongása, belső öröme, lelkesedése. Ugyanakkor vannak tizenhét, tizennyolc, tizenkilenc éves emberek , akik nem törekszenek semmire, nincs lelkesedésük, dinamikájuk. Ha egy tizenkilenc éves fiú nem képes a világgal mit kezdeni, ha nem tud hasznára válni, ha nem törődik a világgal és úgy érzi, nincs szüksége semmire a világtól, akkor lélekben kilencvenkilenc éves. Másrészről viszont, ha valaki kilencvenkilenc évesen akarja megtanulni a belső nyelvet - a végtelen szeretet , nyugalom, az örök bölcsesség nyelvét, az isteni fény nyelvét -, akkor ő lélekben gyermek. A spirituális életben nem a földi évek számítanak , hanem az egyén belső vágyakozása a cselekvésre. Vágyakozás arra, hogy csináljon valamit, hogy váljon valamivé. Isten gyermekévé.
Ha igazán gyermekké akarsz válni, akkor érezned kell , hogy mindig van tanulni valód, és Isten ott van , hogy tanítson téged. A spirituális életben minden nap, minden órában , minden percben, minden másodpercben tanulhatsz tőle valamit. Ha állandóan érzed, hogy tanulsz a belső világban , az isteni mindig elérhető , befogadható marad számodra.

Márquez szép gondolatai..

„Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz.

 Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. 

Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, "szeretlek", és nem tenném hozzá ostobán, hogy "hiszen tudod".

Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.

Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést. Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, "sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz..
Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked...”
( Gabriel Garcia Márquez)