2012. április 29., vasárnap

A szeretet beengedése


Úgy tűnik , hogy minden embernek volt már része fájdalomban a kapcsolatai során, legyen az , romantikus kapcsolat , családon belüli kapcsolat vagy plátói. Ez a fájdalom okozza , hogy félünk szeretni. Mégis , mivel a szeretet az élet értelme , ezért ez a félelem azt okozza, hogy elveszítjük a kapcsolatot az élet valódi értelmével . Zavarttá válunk , és elfelejtjük , hogy milyen az igazi szeretet.Amikor a szeretettől félünk , akkor tulajdonképpen attól félünk , hogy önmagunk legyünk.
A szeretettől való félelem miatt válunk védekezővé és óvatossá. Annyira félünk attól, hogy megbántanak, manipulálnak bennünket, hogy elhatároljuk szívünket a szeretet és fogadásának minden élményétől. Sajnos , amikor bezárjuk szívünket, akkor elzárjuk annak az útját is, hogy Isten az intuícióinkon keresztül beszéljen hozzánk. Ironikus módon ez az intuíció az a megbízható útmutatás, mely olyan kapcsolathoz juttat el bennünket, amelyekben megbecsülnek és támogatnak minket. Amikor elzárjuk az isteni vezettetést, nem tudunk tudomást venni az angyalok figyelmeztetésiről sem kapcsolatainkra vonatkozóan.
Ezért engedjük el a szeretetünkkel kapcsolatos összes félelmeinket, hogy  megtisztíthassuk , illetve megnyithassuk a kollektív szívcsakránkat.

Szívcsakra meditáció


A következő hatalmas gyógyító erővel rendelkező meditáció segít elengedni a szeretettel kapcsolatos  összes félelmünket.

Helyezkedj el kényelmesen, hunyd le a szemeidet, és végy két-három mély tisztító lélegzetet. Képzelj gondolatban magad köré egy gyönyörű smaragdzöld színű fényt. Amint belélegzel, tüdőbe juttatod ezt a gyógyító energiát, a sejtjeidbe és a szívedbe. Egy pillanat erejéig koncentrálj a szívedre, amint engeded , hogy ez a a smaragdzöld színű fény eltávolítson minden negatív élményt, engedd, hogy a fény minden szeretettel kapcsolatos félelmet eloszlasson. Semmi mást nem kell tenned, csak lélegezned kell, és akarnod kell kigyógyítani magad a szeretettől való félelemből. Légy nyitott a gyógyulásra, és Isten és az angyalok minden mást elrendeznek. Végy egy újabb lélegzetet, amint elengeded a szeretettségtől való félelmet: azt a félelmet, amely abból fakad, hogy ha szeretnek, akkor manipulálhatóvá válunk, becsaphatnak, kihasználhatnak, elhagyhatnak, visszautasíthatnak, zaklathatnak és egyéb más módon megbánthatnak bennünket. Egy újabb mély levegővétellel engedd, hogy ezek a félelmeid elmúljanak.
Most engedd, hogy a fény eltávolítson minden félelmet, mely a szeretettel kapcsolatosan felmerül benned. Egy mély lélegzettel, engedd el a félelmet, hogyha szeretetet adsz , akkor kontrollálhatóvá válsz, becsaphatnak, megcsalnak, visszaélnek vele vagy bármely más módon megsértenek. Engedd el ezeket a félelmeket és érezd , amint a szíved újra természetesen tud szeretni.
Engedj el minden régi sérelmet, mely összeköt azzal , aki fájdalmat okozott. Bocsáss meg édesanyádnak, édesapádnak, a testvéreidnek, gyermekkori barátidnak, kamaszkori barátaidnak, első szerelmednek, azoknak akikkel randevúztál és szerettél...mindenkinek, akivel együtt éltél, vagy házasságot kötöttél...engedj el minden sérelmet és csalódottságot. Nem akarod a fájdalmat, nincs szükséged rá és egy újabb mély lélegzettel, a fájdalom felemelkedik a fénybe, ahol aztán megtisztul és átalakul. Csak a leckék és a szeretet tiszta esszenciája marad meg minden egyes kapcsolaton belül.
Most egy másik lélegzettel , engedd , hogy a fény teljesen megtisztítson téged. Légy hajlandó megbocsájtani magadnak.Bocsáss meg magadnak azért, hogy becsaptad magad, hogy figyelmen kívül hagytad a megérzéseidet, vagy hogy nem a legfőbb értékeidet követted. Öleld meg magad akár gondolatban, akár valóságban. Biztosítsd újra belső énedet arról, hogy soha többé nem csapod be saját magadat.
Most elkötelezed magad, hogy a megérzéseidet és tisztánlátásodat fogod követni, hogy soha többé ne maradj egy olyan kapcsolatban, mely csak fájdalmat okoz neked. Teljesen bocsáss meg magadnak minden hibáért, amelyeket úgy gondolod, hogy elkövettél a kapcsolataidban, beleértve a saját magaddal való kapcsolatot is. És egy újabb tisztító , mély lélegzettel, érezd, hogy meggyógyulsz, hogy teljes egész vagy, és készen állsz arra, hogy élvezd azt a szeretetet, amely az igazság arról, ki is vagy igazából.

A szüleink teljes elfogadása


Hosszú évekig szükségünk van a szüleink törődésére és gondoskodására, ők pedig mindezt megadják nekünk.Táplálnak, óvnak és felnevelnek. Mindig ránk gondolnak és mindig azt kérdezik maguktól: Mire van szüksége a gyermekünknek? Mit adhatok még neki?
Így növünk fel a szeretetükben és gondoskodásukban. Mégis előfordul, hogy nézeteltérések vannak közöttünk , akár el is fordulunk tőlük mert azt gondoljuk nem szeretnek bennünket és nem értenek meg.
Némelyeknek bizony egészen különös elvárásai vannak a szüleivel szemben..Akkor lennének elégedettek, ha a szüleik olyanok volnának, mint amilyet szeretnének. Viszont az ilyenfajta elvárásokkal bizony súlyos dolgokat követünk el. Jogot formálunk arra, hogy felelősségre vonjuk őket hibáikért. Pedig ők is hétköznapi emberek mint mi, és bizony nekik is vannak hibáik, ugyanazok mint magunknak. Akár jól bántak velünk , akár rosszul  elfelejtjük , hogy éppen az ő viselkedésük , szeretetük és nevelésük által vált lelkünk olyan értékessé és erőssé. Csak így válhatunk képessé arra, hogy megbirkózzunk az élet adta  nehézségeinkkel. Éppen ezért tudunk megfelelni az élet kihívásainak, mert a szüleink hibái felkészítettek rájuk. Ha az édesanyánkat és az édesapánkat maradéktalanul a szívünkbe fogadjuk, akkor teljes lényükkel bennünk maradnak mindazon tetteik nélkül, amelyekkel szemben bármilyen ellenérzésünk volt.

2012. április 18., szerda

A jelen megélése


Meg kell említenem valamit ami a boldogság útjában áll, ez pedig a jelenből való kilépés. A boldogság ugyanis a jelen pillanatában rejlik. Megfigyelhetjük, hogy mikor a múltba révedünk vagy a jövőt fürkésszük, akkor erről a pillanatról és a vele együtt a  benne rejlő boldogságról is megfeledkezünk. Pedig a jelenbe maradni a boldogság titka, egy csodálatos képesség, amelyet bármelyikünk elsajátíthat. Az élet megnyilvánulása teljes egészében a jelen pillanatához tartozik. Tárjuk hát ki szívünket ennek a pillanatnak, örüljünk neki és legyünk érte hálásak. A jelen pillanatában nincsen bánat és nincsen félelem.Minden bánatunk a múlthoz , minden félelmünk a jövőhöz kapcsolódik . Miért látjuk olyan boldognak a gyerekeket? Mert teljes lényükkel csakis a jelen pillanatában vannak.
Pillanatról pillanatra élni azonban egyben azt is jelenti, hogy pillanatról pillanatra meghalni és minden egyes pillanatban régit hátrahagyni.
Élj a mának és élj a pillanatnak.Éld át a pillanat örömét. A múlt fájdalmai helyett a jelen boldog megélését válaszd, mert ez az amit nem vehet el senki tőled, de elvesztheted ha csak a múltra és a jövőre koncentrálsz.

Válás esetén


Minden egyes gyermekhez két szülő tartozik. Bármi is történik, mindkettőjükre szüksége van, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy mindkettőjüket szerethesse.
A gyermek legtöbb esetben  nem érti, miért válnak el a szülei. Egyformán szereti őket. Amennyiben a válás után az anyjánál marad és a továbbiakban már minden szempontból csakis tőle függ , néha nem meri kimutatni az apja iránti érzelmeit, fél, hogy az anyja megharagszik és akkor a végén az apja után még őt is elveszíti. De titokban mindig szeretni fogja az apját. Szükséges tehát, hogy az anya beszéljen neki arról a mély szeretetről, amely őt valamikor a gyermek apjához kötötte. A gyermek így megérti, hogy nem kell eltitkolnia az apja iránti szeretetét, és megkönnyebbül.

2012. április 17., kedd

Ha bepisil a gyermek


A szülőknek néha azzal kell szembesülniük, hogy a nagyobbacska gyermekük alvás közben bepisil. Amikor ezeknek a gyermekeknek mesélünk , a történetet kiegészíthetjük kisebb jelenetekkel, amelyekben valaki elzár egy csapot, megjavít egy ereszcsatornát vagy sikeresen megold bármilyen hasonló problémát.
Megérkezik például Piroska a nagymamához , de mielőtt odalépne az ajtóhoz, hogy bemenjen hozzá, észreveszi, hogy az ereszcsatorna csöpög. Azt mondja erre magában: "Először is ezt most rendbe hozom."
Bemegy tehát a fészerbe, kerít magának egy kis szurkot, fog egy létrát, felmászik az ereszhez, tömíti a lyukat , hogy a bejárat száraz maradjon, és csak ezután megy be a nagymamához.
Hófehérke történetét is kibővíthetjük hasonló módon.Odamegy hozzá például Hapci és panaszkodik, hogy éjjel éppen őfelette beesett az eső a tetőn keresztül, és reggelre csurom vizesen feküdt az ágyban. Hófehérke így válaszol: " Rendbe fogom hozni. " Amíg a törpék dolgoznak, felmászik a tetőre és látja, hogy csak egy cserép csúszott el a helyéről. amit azonnal meg is igazít. Este aztán annyira fáradtan tér haza a  mi kis törpénk, hogy elfelejt a tető felől érdeklődni.. A következő reggel pedig csak megint elfeledkezik róla, hiszen az éjjel most már rendben volt minden.
Egy apa, akinek a kislánya minden éjjel bepisilt, egy este ezekkel a kiegészítésekkel mondta el a jól ismert meséket, és ez azonnal hatott. Másnap reggel a gyermek ágya száraz volt. Szemléletes példája ez annak a szövetségnek, amelyet a gyermek bölcs lelke köt a mesélővel.A gyermek lelke- anélkül, hogy nyíltan beszélnénk róla - megoldást szeretne a problémájára, ezért a gyermek képes arra, hogy egy kis biztatásra a saját belátásából megváltozzon.
A kislány természetesen megértette, hogy miről mesél az apja, hiszen ellenkező esetben annak semmilyen hatása nem lett volna, ugyanakkor pedig szégyenkeznie sem kellett, mert az apja nem nevezte néven a problémát. A kíméletes bánásmód miatt tehát megtisztelve érezte magát és képes volt a változásra.
A gyermek nagyon jól tudja, hogy ő az ágyba szokott pisilni, semmi értelme nincsen, hogy erről meséljünk neki. Tudja azt is , hogy nem kellene bepisilnie, ezt sem szükséges tehát elmondanunk. Ha tanácsot adunk neki vagy szembesítjük a problémával, akkor ügyetlennek érzi magát, ráadásul amennyiben hallgat a szülőkre, azzal csak az ő önértékelésüket növeli, az övé meg csökken. Úgy tudja tehát megvédeni az önérzetét a sérüléstől, hogy nem fogadja meg , amit javasoltak neki. A méltósága megőrzése érdekében kénytelen valami mást csinálni, éppen azért mert tanácsot kapott. A méltóság megőrzése a legfontosabb minden embernek, a gyermeknek is. Csakis akkor tudja ezért a tanácsot készséggel követni, ha abban igazi mély szeretetet érez.

Az emberek mindig a körülményeket okolják azért, amit az életben elérnek. Én nem hiszek a körülményekben.
Azok az emberek, akik boldogulnak ebben a világban , olyanok, hogy reggel felkelnek és megkeresik azokat a körülményeket, amelyekre szükségük van, Ha nem találnak ilyet, megteremtik őket.



Az orvos és a fiú


- Holnap reggel, kezdte a sebész , ki fogom nyitni a szívedet.
- Ott fogod találni Jézust- vágott közbe a fiú. A sebész bosszankodva felnézett.
- Fel fogom vágni a szívedet, folytatta, hogy lássam mennyi károsodás történt.
- De mikor felnyitod a szívemet, Jézust fogod ott találni...mondta a fiú. A sebész a szülőkre tekintett, akik csendben ültek.
- Miután látom, hogy mennyi károsodás történt, vissza fogom varrni a szívedet és a mellkasodat, és eltervezem , mi a következő lépés.
- De ott fogod találni Jézust a szívembe. A Biblia azt mondja, hogy ő ott él. Minden zsoltár azt zengi, hogy ő ott él. Ott fogod találni őt az én szívemben.
A sebésznek elege volt. - Majd megmondom neked mit fogok találni a szívedben! Sérült izmokat, gyenge vérellátást, és elvékonyodott érfalakat fogok találni. Ezután el fogom tervezni, hogy tudlak meggyógyítani.
- Jézust is ott fogod találni, ő ott él - mondta a fiú.
A sebész elment. Leült az irodájában és magnószalagra vette a műtéttel kapcsolatos megjegyzéseit, gondolatait, sérült főütőér, sérült tüdőbe vezető erek, elterjedt izomsorvadás, ( visszafejlődés ).  Nincs remény a szívátültetésre, nincs remény a gyógyításra, kezelésre.
Terápia: fájdalomcsillapítók, és ágyban feküdni. Prognózis: itt kis szünetet tartott , egy éven belüli halál. Megállította a magnót, de még volt mit mondania.
- Miért ? kérdezte hangosan. Miért tetted ezt? Te juttattad őt ide! Te okoztad neki ezt a gyötrelmet és Te kárhoztattad őt a korai halálra ! Miért?
Az Úr így válaszolt: - A fiú az Én bárányom, nem terveztem, hogy sokáig a Te nyájadhoz tartozzon, mert ő az én nyájamnak tagja, és az lesz örökké. Itt a nyájamban nem lesz fájdalom, olyan jó létben lesz része, amit te el sem tudsz képzelni. Szülei egy napon, találkozni fognak vele és ők is megismerik a békességet és az én nyájam gyarapodni fog.
A sebész , forró könnyeket hullajtott, de ingerültsége még ennél is hevesebb volt. - Te teremtetted ezt a fiút, Te teremtetted ezt a szívet!! Meg fog halni hónapokon belül. Miért? ??
Az Úr válaszolt: - A fiú  az Én bárányom, vissza fog térni az én nyájamhoz, amint elvégezte küldetését. Én nem azért küldtem az én bárányomat a nyájadba , hogy elveszítsem, hanem azért , hogy egy másik elveszett bárányt megmentsen. Az orvos megértette, őróla van szó , már potyogtak a könnyei.
A sebész odaült a fiú ágya szélére, a szülők vele szemben ültek.
Akkor felébredt a fiú és suttogva kérdezte: - Kinyitottad a szívemet??
- Igen , mondta a sebész.
- Mit találtál? - kérdezte a fiú
- Megtaláltam Jézust - felelte az orvos.










2012. április 8., vasárnap

A legszebb szív


Egyszer , nagyon régen, egy város főterén
megjelent egy ifjú , nyalka, deli legény.
Arról álmodozott, büszkén mondogatta,
milyen szép a szíve: épp minden darabja.
A népek csodálták szíve simaságát,
tökéletességét, s nem találták mását.
Nem volt karcolása, nem volt repedése,
seb sem csúfította , szép volt a verése.
Nem hiába büszke ifjú viselője,
a szíve tökélyét nem vitatják tőle..

Ám most morajlás. Megnyílik a tömeg.
Közeledni látszik egy halk szavú öreg.
Csendesen megszólal, igen bölcsen érvel:
Az ifjú szép szíve , övével nem ér fel.
A tömeg figyelme , immár rá irányul,
de jő már az ifjú, ő sem marad hátul.
Harag támad benne, - Hogy mit merészel!
Hogy szállhat versenybe az Ő szép szívével?
-Hasonlítsuk össze, vedd le a kabátod!
S ím a vén embernél erős szívet látott.
Hangos dobbanása messzire hallatszott,
ám külső szépsége többeket aggasztott.
Tele volt sebekkel, több  darabból vérzett,
mi is tartja össze, egybe az egészet?
Hiányzó részeit, máshonnan pótolták,
nem is válogatva, csak úgy összehordták.
Pár lyuk is tátongott , ütött kopott darab,
csodálja az ember, hogy még egyben marad.
Ám az öreg mondá: Fogjátok fel ésszel,
el nem cserélném én az ifjú szívével.
Megismerek rajta minden egyes sebet,
minden sérülése egy-egy embert jelent,
kiknek ajándékul szeretetem adtam,
szívemből kitépett egy -egy kis darabban.
Pár darabkát én is vissza kaptam viszonzásként,
s nem bántam a cserét, ma sem tennék másként.
Mert akik szeretnek , szívből  kapnak, s adnak,
szerető szívedet ne tartsd meg magadnak.
A kis szív darabkák gyönyörű emlékek,
azok , kiktől kaptam , mind szívemben élnek.
Megosztott szeretet fűzi össze lelkünk,
mindig emlékeztet, mily jó volt szeretnünk.
Néha olyan is volt, amikor csak adtam,
szívemért cserébe viszonzást nem kaptam.
A szeretet jelent egy kis kockázatot,
-de hidd el, megéri , ezért kockáztatok.
Néhány sebből vérzik, lyuk is van már rajta,
szerettem olyat is aki nem akarta.
Egyszer tán megérti, s visszatér majd hozzám,
befoltozva szívem, szeretetet hoz rám.
Látod kedves fiam, ezért szép a szívem,
mert használni mertem, istenemhez híven.
S lám az ifjú ember szeme megtelt könnyel,
nem tudott elmenni, hencegő közönnyel,
inkább az öreghez még közelebb lépett
és a szép szívéből egy darabot tépett.
Reszkető kezével az öregnek nyújtja,
szeretet példáját tőle megtanulja.
Az öreg is adott megtépett szívéből,
s az ifjú szív dobog a szeretetétől.
Nem oly tökéletes, mint annak előtte,
ám szebb, a szeretet fonala beszőtte.
Arcukat a mosoly szép keretbe fonta,
szemük tiszta fényét be is aranyozta.
Elbúcsúztak szépen, aztán útra keltek,
szerető szívükben megnyugvásra leltek.

Milyen szomorú is ha utad úgy járod,
tökéletes szíved, önmagadba zárod.
Hiányzik belőle az öröm , a szépség.
Engedd, hogy nevüket mások belevéssék!






2012. április 7., szombat

Látogatóban Istennél


Álmomban látogatóban jártam Istennél. Bekopogtam, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje.  Az Úr elmosolyodott és így válaszolt:
- Az én időm végtelen, mindenre jut belőle. Mire vagy kíváncsi?
- Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben?
- Azt , hogy nem szeretnek gyerekek lenni, siettetik a felnőtté válást, majd visszavágyódnak a
gyermekkorba.  Azt, hogy akár az egészségüket is feláldozzák , hogy sok pénzük legyen, majd rengeteg    pénzt költenek rá, hogy visszanyerjék egészségüket. Azt, hogy izgatottan lesik a jövőt, hogy megfeledkeznek a  jelenről, így aztán nem hogy a jövőt, de a jelent sem élik meg. Azt , hogy úgy élnek mintha sose halnának meg és úgy halnak meg mintha sose éltek volna.
- Atyaként mit szeretnél, hogy gyerekeid mely tanulságokat jegyezzék meg?
- Tanulják meg , hogy senkiből nem lehet erővel kicsikarni a szeretetet. Hagyni kell , hogy szerethessenek.  Nem az a legértékesebb, hogy mit szeretnénk az életben, hanem az , hogy kik állnak mellettünk.Tanulják meg,  hogy nem célszerű másokhoz mérni magunkat, saját magunkhoz képest legyünk elbírálhatóak.   Fogadják  el, hogy nem az a gazdag, akinek a legtöbbje van, hanem az, akinek  a legkevesebbre van szüksége. Tanulják meg, hogy csak néhány másodperc kell ahhoz, hogy mély sebeket ejtsünk azokon , akiket szeretünk, ám sok.sok év kell ahhoz, hogy ezek  begyógyuljanak. A megbocsátást a megbocsátás gyakorlásának útján kell megtanulni. El kell fogadni , hogy vannak olyanok , akik mélyen éreznek, de nem tanulták meg kimutatni  érzelmeiket.Meg kell tanulni, hogy bármit lehet pénzen venni, csak boldogságot nem. Két ember nézheti ugyanazt a dolgot, és mégis két másféle dolgot látnak. Meg kell tanulni, hogy az igaz barát, aki mindent tud rólunk és mégis szeret.Nem mindig elég, ha mások megbocsátanak, meg kell bocsátani magunknak is.
Búcsúzásnál megköszöntem szavait, ő pedig így válaszolt:
- Az emberek elfelejtik mit mondtál, mit csináltál. De arra mindig emlékezni fognak, hogy érzéseket ébresztettél bennük.







2012. április 6., péntek


Ha igazán szeretünk valakit , akkor nincs más választásunk , mint hinni, bízni és remélni, hogy szeretetünk viszonzásra talál. De tudnunk kell, erre nincs semmi garancia vagy biztosíték. Ha az ember addig halogatja, hogy szeressen, míg meg nem bizonyosodik róla, ugyanazt a szeretetet vissza is kapja -e , akkor örökké várhat. Ha szeretetébe bármiféle konkrét  elvárás vegyül, előbb vagy utóbb csalódni fog, hiszen nem valószínű , hogy bárki is maradéktalanul ki tudja elégíteni minden igényét, még akkor sem , ha nagyon szereti őt.






" Higgy a szívedben és a saját jóságodban, mert ha így teszel mások is ezekben fognak hinni.
  Higgy a   csodában, mert teli van vele az élet. De ami a legfontosabb , hogy higgy önmagadban, 
  mert   odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és holnap álmai." 
  / Ron Cristian /


                                

2012. április 5., csütörtök

Tudatos változás


Az emberi többség kapcsolatformáló éveit boldog várakozás , duzzadó sexuális energia, nyílt szív és vidám, sóvárgó lélek jellemzi. Valamikor negyven és hatvan év között ( rendszerint inkább előbb mint később ) feladjuk a legmerészebb álmainkat, lemondunk a legragyogóbb reményeinkről , és átadjuk magunkat a legsekélyebb elvárásoknak, vagy egyáltalán nem akarunk semmit.
A kapcsolatok próbája, hogy mennyire felel meg az elképzeléseinknek a másik, és hogy mennyire felel meg az övéinek.Valójában azonban nem ez a próba, hanem csakis az, hogy mennyire felelünk meg a saját elképzeléseinknek.A kapcsolat akkor mond csödőt , ha úgy tekintjük, mint az élet legnagyszerűbb lehetőségét megteremteni és megélni a másik legmagasabb szintű kifejezését.
Gondoljuk végig, ha nem tudod szeretni az Énedet, akkor mást sem tudsz szeretni.Sokan elkövetik azt a hibát, hogy más szeretetén át törekszenek az önszeretetre .Természetesen nem tudatosan teszik, de ez játszódik le az elme mélyén. Abban , amit tudattalannak nevezünk. Így okoskodnak: ha szeretek másokat , akkor ők is szeretni fognak engem. Ebben az esetben szeretetre méltó leszek, és akkor majd én is szerethetem magam.
Ennek a fordítottjára is gyakran adódik példa, azaz sokan gyűlölik magukat, mert úgy érzik, hogy senki sem szereti őket. Egyfajta betegség ez , mert az az igazság, hogy ezeket a szeretetre sóvárgó embereket természetesen szeretik ( valaki mindenképpen ), csakhogy az nem számít. Mindegy hány ember fejezi ki irántuk a szeretetét, az nem elég. Először is nem hisznek neked.Azt gondolják, hogy megpróbálod irányítani őket- mondjuk , megpróbálsz tőlük megszerezni valamit. Hogyan is szerethetnéd őket a valós lényükért? Nem . Itt valami tévedésnek kell lennie.Bizonyára akarsz valamit.
Törik hát a fejüket és megpróbálják kitalálni, hogy is szerethetné őket bárki is.Nem hisznek tehát neked, és hadjáratba kezdenek, hogy bizonyítsák igazukat. Be kell bizonyítanod, hogy igenis szereted őket. Erre föl akkor megkérhetnek, hogy változtasd meg a magatartásodat.
Aztán ha végül eljutnak arra a pontra, amikor hajlandóak elhinni, hogy szereted őket, akkor egyszerre elkezdenek aggódni, hogy ugyan mennyire lesz tartós a szereteted. És , hogy megőrizzék a szeretetedet, elkezdik megváltoztatni viselkedésüket.
Ilyenkor mindkét ember szó szerint elveszti önmagát a kapcsolatban. Azzal a reménnyel indulnak , hogy megtalálják önmagukat, ehelyett éppen, hogy elvesztik.
Az Énnek elvesztése okozza a legtöbb keserűséget az ilyen párkapcsolatban.
A kapcsolatok természetesen nem ezt az utat jelentik, de az emberek többsége így tapasztalja meg, mert szem elöl tévesztik a kapcsolat célját.
Ha szem elöl tévesztitek egymást ,mint szent lelkeket a szent úton, akkor szem elöl tévesztitek a célt a kapcsolat mögött.A fejlődés célját követve a lélek testté vált, a test pedig életre kelt. Fejlődsz és változol.És arra használod a kapcsolatodat bármivel és bárkivel, hogy eldöntsd mivé legyél.
Ez a feladat , amiért ide jöttél.Ez az Én megteremtésének az öröme.Az Én megismeréséé. A tudatos változásé azzá, amivé lenni akarsz.Ezt jelenti az Én tudatos létezése.


Az emberek szívesebben viselik el a megszokott körülményeket, mint a kockázatvállalást és  a jutalmazást. Érdemes felvállalni a a kényelmetlen - kellemetlen helyzeteket, mert akkor fejlődik az ember, és azoktól tanul. Ha tudatosan hozod magadat kellemetlen helyzetbe, idővel cserébe nagy kényelmet fogsz magadnak biztosítani.
/ T. Harv Eker/


Az odaadás


Az odaadásban egyrészt eltávolodom a saját énemtől és megválok annak egy részétől, másrészt pedig közeledem  valamihez és átadom annak magamat, Így aztán többé már nem az énemhez tartozom, hanem
ahhoz ,aminek magamat szentelem.
Vajon mi történik ilyenkor? Elveszítem vagy éppen ellenkezőleg, megtalálom és jobban megismerem magam?
Az odaadás, megválás a régitől és egyben valami újnak a felfedezése. Hogyan kezdődik mindez? Bennem van a forrása ? Belőlem indul kifelé az odaadás? Vagy valami rajtam kívülálló az, ami legelőször is magához vonz, az odaadásom pedig csupán egy reakció minderre? Válasz valamire, ami már előbb létezett? Mi késztet arra, hogy átadjam magam a munkának, egy játéknak, egy kedvtelésnek, valamilyen különleges zenének, de mindenekelőtt a szeretteimnek, gyermekként a szüleimnek, férfiként vagy nőként a partneremnek, szülőként pedig a gyermekeimnek?
Az odaadás kezdete az amikor elfog bennünket egy érzés, amely teljesen magával ragad és hatalmába kerít. Abban a szempillantásban megválunk az énünktől , átadjuk magunkat ennek az érzésnek és hagyjuk , hogy birtokba vegyen.
Érdekes, hogy éppen az odaadásban vagyunk a legmélyebben önmagunk.Ilyenkor megszűnik minden erőfeszítés. Kilépünk magunkból , ugyanakkor pedig mindvégig önmagunk maradunk. Megfeledkezünk magunkról, mégis teljes valónkkal jelen vagyunk. Átadjuk magunkat valami másnak és egyúttal a saját érzéseinknek.
Hogyan tapasztalhatjuk meg a legteljesebb odaadást? Ha a figyelmünket egy hatalmasabbra összpontosítjuk, amely vonz bennünket, ugyanakkor pedig felfoghatatlanul titokzatos marad a számunkra.Ez a koncentrált figyelem maga a tökéletes , megingathatatlan, maradandó odaadás, a valódi jelenlét.

2012. április 3., kedd


Minden családban vannak rejtett hiedelemrendszerek és hamis hagyományok, amelyeket generációról generációra továbbadnak. Lehetséges, hogy tudunk elődeink fizikai történetéről: pl. tudhatjuk, hogy hajlamosak
vagyunk -e rákra vagy a szívbetegségre. Legtöbben azonban nem dolgozunk azon, hogy felfedezzük családunk érzelmi és spirituális akadályokkal kapcsolatos hajlamait, amelyek végül épp olyan létfontosságúak lehetnek sikerünk , egészségünk és jólétünk szempontjából, mint a család egészségügyi történetének ismerete.
/Rebecca Linder Hintze/

2012. április 2., hétfő

Szenvedsz vagy élsz?


A legtöbb ember tele van problémával , családi kudarcokkal. Létünk lényege, hogy tapasztaljunk és fejlődjünk.
Saját magunk által választott vagy környezetünk által okozott  szenvedések mind addig megmaradnak míg nem változtatsz ezen. Nem azért születtünk le , hogy a sajnáltassuk magunkat és ragaszkodjunk a szenvedéseinkhez.
Bár megteheted,  jogod is van hozzá de ki is  léphetsz a komfortzónádból és tehetsz azért , hogy a lelked boldog legyen.  Az égiek  nem azt pontozzák, hogy a lelked minél többet legyen  szomorú , magányos vagy szeretet hiányos , hanem azt , hogy minél többet legyél vidám. Minél többet nevess és minél több szeretetet élvezhess. Hallgassatok a belső hangra. Ha már egyszer megfogalmazódott bennetek valami akkor ideje, hogy azon a ponton változtassatok. Nem kell megvárni,  míg még nagyobb pofonokat osztogat a sors. Az angyalok és segítőitek folyamatosan adják a jeleket,  azért, hogy észre vedd eljött az idő a változásra. Lehet saját magadban kell változnod, lehet a környezeteden kell változtatni, ha figyelsz magadra tudni fogsz mindent.

A kapcsolat mélységei


Mindenki tudja, hogy a szerelem elengedhetetlen fontosságú egy  házasságban, mégis ennél jóval többre van szükségünk egy sikeres kapcsolathoz. Mikor szerelmesek vagyunk egy felfokozott érzelmi állapotba kerülünk, melyen keresztül aligha látjuk partnerünk valódiságát.  Sokszor inkább olyannak , amilyennek látni akarjuk, tökéletesnek , hibák nélkül. Még ha kapjuk is a jeleket , elengedjük és nem figyelünk rá.  Egy idő után mikor alábbhagy a felfokozott erős érzelem , kezdjük felfedezni és világosan látni a másik valódi arcát, viselkedési szokásait. Lehet, hogy van köztük olyan ami nem tetszik nekünk , ennek ellenére  érdemes megismerni párunk igényeit , vágyait. Az emberek nem gondolatolvasók, ezért igyekezzünk ezeket megadni és éreztetni vele, hogy valóban fontos számunkra és igazán szeretjük. Ha ezeket az érzéseket áttudjuk adni és vevő is rá, viszonozni  fogja szeretetünket. Az évekig tartó kapcsolatoknak az értéke az , hogy szemtanúja az életed folyamatainak. Együtt élitek meg azt ha jó és rossz történik veled. Bizalmat szavazz neked , életed egy hosszabb szakaszában.
A léleknek teret kell adni a  fejlődésének.Tanulni kell egymástól és együtt változni. Minél jobban megismered a másikat ,annál több élmény és tapasztalat köt össze benneteket. Ezért a kettőtök közötti bensőségesség és meghittség még mélyebb gyökerekkel bír.
Az ember a világmindenség része, ezért ahhoz hasonlóan minden egyes ember egyedi és sokoldalú tulajdonságokkal bír. Így ha igazán szeretünk valakit soha nem fogunk unatkozni, hiszen mindig találunk újabb és újabb felfedezni valót a párunkban és így egyre mélyebben megismerhetjük egymást, egyre inkább elmélyülhet a kapcsolatunk.
Ez az egész olyan , mint amikor beleásod magad egy tudományágba, ami érdekel  és szeretsz. Azt hiszed mindent tudsz róla, mégis vannak fehér foltok. Rájössz , hogy a párkapcsolat  egy végtelen folyamat , mely során személyiségünk újabb és újabb mélységeit tárjuk fel. Ha teljes mivoltában , minden velejárójával együtt felvállaljuk , egészen másfajta szeretet ébred bennünk és maga a kapcsolat is meghittebbé válik.