Azt mondta egyszer a kicsi kéz a nagynak: szükségem van rád,mert nélküled szinte semmit sem érek. Éreznem kell a tenyered melegét, amikor felébredek s mellettem megjelensz. Amikor éhezem és táplálékot adsz és segítesz, hogy megragadjunk valamit, s felépíthetem apró ajándékaimat.
Velem vagy, midőn járni tanulok, s hozzád futok, ha félelem gyötör.
Kérlek, ne hagyj el, maradj velem!
S a nagy kéz így válaszol a kicsinek:
Te kicsi kéz, szükségem van terád, hogy belém kapaszkodj és megragadj.
Hadd érezzem kedveskedésedet, mert érted kell kezet fognom sokakkal, de játszani és mosolyogni sem tudok, csak veled együtt, mikor átölellek, s veled együtt felfedezem újra a világot, a csodálatos, kicsiny dolgokat.
Hadd érezzem jóságodat, azt, hogy szeretsz, veled együtt tudom ma kérni is, és hálát adva megköszönni dolgokat.
Légy mindig velem, erősítsd a kezem!
Te kicsi kéz, szükségem van terád, hogy belém kapaszkodj és megragadj.
Hadd érezzem kedveskedésedet, mert érted kell kezet fognom sokakkal, de játszani és mosolyogni sem tudok, csak veled együtt, mikor átölellek, s veled együtt felfedezem újra a világot, a csodálatos, kicsiny dolgokat.
Hadd érezzem jóságodat, azt, hogy szeretsz, veled együtt tudom ma kérni is, és hálát adva megköszönni dolgokat.
Légy mindig velem, erősítsd a kezem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése