2012. július 15., vasárnap

Néhány dolgot nagyon fontos megérteni



Először is az az elgondolás, hogy a gyermek meghal, és az emberből kamasz lesz, majd a kamasz meghal és az emberből fiatalember lesz, majd a fiatalember meghal és az emberből középkorú lesz, és így tovább… ez az elgondolás alapvetően hibás.
A gyermek soha nem hal meg – soha semmi nem hal meg. A gyermek ott marad; örökre benned marad, csak épp elfedik a későbbi tapasztalatok – elfedi a kamaszkor, majd a fiatalság, aztán a középkorod, végül az öregkorod – de a gyermek mindig benned marad.
Olyan ez, mint egy hagyma: a rétegek egymásra simulnak, de ahogy pucolod a hagymát, láthatod, hogy bent egyre frissebb és frissebb rétegek rejtőznek. Minél mélyebbre mész, annál több, egyre frissebb réteget találsz.
Ugyanígy van ez az emberrel is: ha elég mélyre ásol benne, biztosan megtalálod az ártatlan gyermeket. És ha sikerül kapcsolatot létesíteni ezzel a gyermekkel, annak valóban gyógyító ereje van.
Az ölelés közvetlen kapcsolatot létesít a gyermekkel. Ha valakit őszinte szeretettel átölelsz, ha nem pusztán tettetett gesztusról van szó, ha valóban beleadod a szívedet is, akkor azonnal kapcsolatba kerülsz a másik emberben mélyen megbúvó, ártatlan gyermekkel. És ha ez az ártatlan gyermek akár csak egy pillanatra is a felszínre kerül, hatalmas változás következik be, hiszen a gyermek ártatlansága mindig egészséges és romlatlan. Ebben a pillanatban elérted a másik legbensőbb központját, ahol még nincs jelen a romlottság; elérted a szűz magot. Ezzel az öleléssel elérted, hogy ez a szűz lény ismét élettől lüktessen, és ennyi már elég is. Ezzel be is indítottad a gyógyulás folyamatát. Minden gyermek olyan tiszta, annyira eleven, annyi lendülettel van tele, hogy már pusztán az életenergia egészségessé teszi.

Az elemzés az elme módszere, az ölelés a szívé. Az elme valójában minden kórság okozója, a szív ezzel szemben minden gyógyulás forrása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése