A szeretet nem kapcsolat. A szeretet létállapot; semmi máshoz nincs köze. Az egyén nem csupán érzi a szeretetet, azonosul vele. És természetesen, ha valaki azonosul a szeretettel, akkor szeretetet is érez – de ez csak következmény, melléktermék, nem a forrás. A forrás az, ha szeretetté válsz.
És ki válhat szeretetté? Természetesen, ha nem vagy tudatában annak, hogy ki vagy, nem lehetsz szeretet. Akkor félelem leszel. A félelem épp az ellentéte a szeretetnek. Ne feledd, nem a gyűlölet a szeretet ellentéte, ahogyan azt az emberek hiszik. A szeretet valódi ellentéte a félelem. A szeretet kitágít, a félelemtől összezsugorodsz. A félelemtől bezárulsz, a szeretet nyitottá tesz. A félelemben kétségek közt őrlődsz, a szeretetben bízol. A félelemben magányos maradsz. A szeretetben feloldódsz; ezért egyáltalán nem létezik a magányosság kérdése. Ha nem vagy, miként lehetnél magányos? Akkor a fák és a madarak és a felhők és a Nap és a csillagok mind benned vannak. Az a szeretet, ha megismerted a belső égboltodat.
A kisgyermekben nincs félelem; a gyerekek félelem nélkül születnek. Ha a társadalom segíti és támogatja őket abban, hogy később se ébredjen bennük félelem, segíthet nekik fákat, hegyeket megmászni, átúszni óceánokat, folyókat. Ha a társadalom minden lehetséges módon segíti őket abban, hogy kalandvágyóvá váljanak, az ismeretlen kalandoraivá, és ha a társadalom hatalmas kíváncsiságot tud ébreszteni bennük, ahelyett hogy halott meggyőződésekkel látná el őket, akkor a gyermekekből igazi szerelmesek lesznek, az életszerelmesei. És ez a valódi vallás. Nincs fennköltebb vallás a szeretetnél.
Osho
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése