2012. május 22., kedd


Semmi esetre sem helyeslem és támogatom a válást , a különélést vagy szakítást, ám ha a házasság boldogtalan , valamin változtatni kell. Tünetek lehetnek: gyakori viták, feszült hallgatások, nemi vágy hiánya, egymás bosszantása, kritizálása, düh fizikai kifejezésre juttatása.
Az emberek olykor házasságukat használják kifogásként minden negatív dologra, ami az életükkel kapcsolatosan éreznek. " Ha nem lenne rossza a házasságom boldog lennék ". Ahelyett azonban , hogy megtennék azt az óriási és gyakran félelmetes ugrást életük jobbá tételé érdekében, csak szemrehányások között élik életüket. Pedig boldogtalanságunkért nem a párunk a felelős. Mivel  azonban kiadtuk a kezünkből az irányítást életünk felett, az a saját döntésünk volt. Viszont meg van hozzá a hatalmunk és kitartásunk , hogy visszaköveteljük.
Ha a házasságban mindkét fél a saját dolgával törődik, a kapcsolat boldog és eleven marad. Másként szólva , ha mindketten felelősséget vállalnak saját küldetésük teljesítéséhez vezető ösvényükért , mind ketten boldognak és elégedettnek fogják érezni magukat. És mikor két boldog , elégedett ember köt házasságot egymással , boldog házasság lesz az eredmény.
Házastársunk hibáztatása semmi más , mint a drága idő és energia pazarlása. Ehelyett inkább koncentráljunk belső látomásunk világosabb tételére, majd erősítsük meg. " Meg tudom csinálni! " A többi magától a helyére kerül. Ha egy egészséges személyiséggel élünk a házasságban , vonzást fog gyakorolni rá a belőlünk sugárzó energia  és vitalitás.  Ezen a ponton bátoríthatjuk szerelmünket , hogy fedezze fel ő is a lelke mélyén rejlő képet.
Viszont ha egy olyan emberrel élsz , aki fenyegeti boldogságodat, fontolóra kellene venni a lehetőségeidet. Hadd ösztönözzelek itt most arra, hogy légy óvatos társaid kiválasztásánál-legyen az szerető, barát, munkatárs vagy családtag.  Ezek az emberek óriási pozitív vagy negatív befolyást gyakorolhatnak ránk.  Ha mindenképp találkoznod kell negatív beállítottságú emberekkel,  csökkentsd az érintkezést a minimumra.
Belső énünk mindig a megfelelő irányba kalauzol bennünket, s megmondja mit tegyünk, mikor nehéz döntések előtt állunk., mint például elváljunk-e vagy megváljunk negatív beállítottságú barátainktól , családtagunktól. Töltsünk annyi időt belső hangunkkal és képeinkkel, amennyit csak tudunk. Ha zavarodottnak vagy ijedtnek érezzük magunkat, legyünk türelmesek magukkal. A belső hang mindig tisztán szól, csakhogy néha halkan beszél és gyakran elfojtja a negatív gondolkodás és a félelem zaja.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése